Az európai digitális piac mérete 2030-ig eléri a 2 500 milliárd eurót

Az európai digitális piac az elmúlt évtizedben dinamikus fejlődésen ment keresztül, és egyre mélyebben integrálódott az Európai Unió gazdasági szerkezetébe. A digitalizáció mára nem külön szektorként, hanem az üzleti működés egészét átszövő transzformá

cióként értelmezhető, ami minden vállalkozás számára megkerülhetetlen alkalmazkodási kihívás, ugyanakkor a digitális piac szereplőinek óriási exportpiaci lehetőség.

A digitális piac mérete (2023)

2023-ban az EU GDP-je mintegy 16 000 milliárd euró volt. Ennek 4,5%-át az IKT-szektor adta (720 milliárd euró), de ha hozzászámoljuk a digitális marketinget, e-kereskedelmet, felhőszolgáltatásokat, mesterséges intelligenciát, a teljes digitális gazdaság aránya meghaladhatta a 10%-ot, vagyis a digitális csatornák által generált hozzáadott érték mintegy 1 600 milliárd euróra volt tehető (áruk értéke nélkül).  

Országonkénti becsült digitális piacméret (2023): 

• Németország: 200–250 Mrd €

• Franciaország: 100–130 Mrd €

• Hollandia: 60–70 Mrd €

• Lengyelország: 30–40 Mrd €

• Magyarország: 20 Mrd € 

Az EU célkitűzése szerint 2030-ig (Digital Decade) - a vállalatok 75%-ának kell rendszeresen AI-t, big datát vagy fejlett digitális szolgáltatásokat használnia (felhőalapú rendszerek és digitális üzleti szolgáltatások), minden közintézménynek rendelkeznie kell legalább egy digitális szolgáltatási csatornával, illetve a KKV-k 90%-a rendelkezzen alapszintű digitális jelenléttel. (Bővebb info: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/europes-digital-decade-digital-targets-2030_en)

Várható növekedési trendek 

Az EU digitális gazdasága évente 7–10% közötti ütemben növekszik (források: McKinsey, Eurostat, OECD). Konzervatív becsléssel 2030-ra a digitális gazdaság értéke meghaladhatja a 2 500 milliárd eurót, mely 13–14% körüli súlyt képviselhet az EU GDP-n belül.  

A digitális megoldásokra való áttérés szinte minden szektorban infrastrukturális és szolgáltatásoldali beruházásokat generál, ami tovább növeli a digitális szektor gazdasági súlyát. 

Mit jelent ez a cégeknek? 

• Közvetlen üzleti lehetőség a digitalizációban lemaradt országokban (pl. digitális szolgáltatásexport). 

• Megnő a kereslet a felhő, AI, marketing-automatizáció, customer experience, adatelemzés és e-kereskedelmi infrastruktúra iránt. 

• Aki exportálni akar a következő években, annak nagyon törnie kell magát, mivel 2030-ra a verseny sokkal élesebb lesz. 

A magyar digitális szektor 

A magyar digitális gazdaság 20 milliárd euróra becsülhető, ami a GDP 10–12%-át teszi ki, de a bruttó hozzáadott érték (GVA) alapján akár 18–23%-os súlyt is jelenthet. 

A magyar digitális piac GDP-aránya meghaladta az uniós átlagot, és a statisztikai adatokból látható, hogy a hazai digitális szektor fejlődése gyorsabb, mint az EU átlaga.  

A hazai digitalis szektor GVA-megoszlása: 

• 58%: külföldi tulajdonú cégek

• 42%: magyar tulajdonú cégek 

Ez azt jelenti, hogy a magyar digitális cégek fejlett, exportképes ökoszisztémában működnek, de azt is meg kell említeni, hogy a magyar tulajdonú cégek még nem tudnak komoly piaci részesedést felmutatni a nemzetközi piactérben. 

Azonban a versenyképességük hosszú távú megtartásához a hazai piac mérete nem elégséges – a nemzetközi piacokra történő kilépés egyre sürgetőbb stratégiai cél. 

A nemzetközi jelenlét tehát nem csupán növekedési lehetőség, hanem stratégiai kényszer is. A magyar cégek hosszú távú versenyképessége is csak akkor tartható fenn, ha az exportpiacok felé nyitnak. Ehhez megkerülhetetlen a nemzetközi kapcsolatépítés, az adott piaci sajátosságok ismerete. 

Miért nem aktívabbak a magyar cégek exportban? 

1. A hazai piac viszonylag kényelmes. Ugyan a 20 Mrd eurós digitális piac nem hatalmas, de egyes cégek számára ez elégséges volumen a megélhetéshez, nem szükséges ambicionálni exportpiacok elérését. 

2. Skálázhatósági kihívások: Az egyedi szolgáltatási modellek és nyelvi kötöttségek gyakran korlátozzák a nemzetközi bővülést.

3. Exportkultúra és -gyakorlat hiánya: Kevés tapasztalat van a célzott nemzetközi piacra lépésről, az integrálódásra.

4. Partnerkapcsolatok szűkössége: A nemzetközi együttműködések felépítése idő- és erőforrásigényes, sokszor speciális tudást kíván. 

Digitális szektor és üzleti exportlehetőségek 

A digitális gazdaságban az értékteremtés gyakran nem igényel tartós fizikai jelenlétet egy országban, mert pl. egy hazai fejlesztésű SaaS (Software as a Service) vagy marketing-automatizációs megoldás egyaránt értékesíthető itthonról. A legfontosabb picra lépési feltétel, hogy az exportképes digitális termékek magas szellemi hozzáadott értéket, skálázható technológiai platformot, niche-fókuszt (pl. e-commerce, AI, edukáció, logisztika, marketing) tartalmazzanak. 

Példák a sikeres magyar digitális exportőrökre: 

PublishDrive– digitális könyvkiadás globális eléréssel 

Antavo – loyalty marketing rendszer

Barion – digitális fizetési platform

Talk-A-Bot – chatbot-technológia Délkelet-Ázsiában is

Neticle – social listening megoldások több országban 

Mi a következtetés? 

Ha egy magyar vállalkozás azt szeretné, hogy versenyképessége ne vesszen el, ne csak követője, hanem formálója is legyen a digitális korszaknak, most van itt az ideje a cselekvésnek. 

A nemzetközi piacra lépéshez nem feltétlenül kell fizikai jelenlét.  

Partnerkapcsolatok kiépítése, a digitális termékek megfelelő pozicionálása a döntő, melyhez a hazai vállalkozások nemzetközi konferenciákon, üzleti találkozókon és szakkiállításokon való aktív részvétele megkerülhetetlen. 

Az európai piac mérete, specializációja és növekedési üteme minden olyan hazai cégnek lehetőséget jelent, amely kész a szintlépésre.